7. A cégnél:
Luis kolléga nagyon erőltette, hogy menjünk egyből a céghez, bár én ennyi utazás után csak egy zuhanyra meg egy ágyra tudtam gondolni. De a cég a reptérhez nagyon közel van, 5 perces ut, a hotel meg a város közepén kb 1 óra kocsival. Mondtam akkor hajrá, nézzük meg a céget. Amikor beértünk akkor jöttem rá a sietség okára: a kollega frissen befüzte a mellette ülő csajszit, és nagyon nem akart még egy pár órát nélküle lenni. A kapcsolatuk még annyira uj, hogy egyrészt próbálják titkolni a többi kollega előtt, másrészt szinte izzik a levegő körülöttük, mert ugy néznek egymásra mint a félistenekre.
A csaj neve Karen, nagyon csinos, igazi tüzes latin szépség, remélem a fényképeken is átjön majd.
A Luis gyerek ugyesen kibulizta, hogy a csajszit aki valami adatrögzitő volt, odategyék mellé mint informatikust. Most éppen a Karen csajszi képzése megy, ebbe kellett nekem harmadiknak beszállni. Duplán utálhattak, mert egyrészt miattam angolul kellett beszélniük, másrészt nem tudnak 2 hétig kettesben lenni az irodában, de hát ez van, ezt dobta a gép meg a főnökség akarata. Bematattak még egy rakás Alvareznek meg carlosnak meg a faszom se tudja milyen latinos hangzásu gyereknek, de ugye szinte azonnal elfelejtettem a neveke, ahogy az már csak ilyenkor lenni szokott.
Ebédnél aztán már egészen összehaverkodtunk, érdekes dolgokat mondtak. Mexikó és az USA vivtak régebben egy háborut egymással, amit mexikó elvesztett, ezért most kalifornia és mexikó állam az usa része. De ezt ugye ők legalább annyira nem felejtik el mint mi trianont. Ennek megfelelően utálják is az amcsikat. Nagyon sérti őket az a sok hazug film amit hollowood gyárt mexikóról, hogy itt mindenki csak iszik, meg drogozik, meg lövöldözik, ezen kivül sötét ragyabunkó az egész ország lakossága. Ezért pl mondták hogy ha valaki engem mint angolul beszélő fehér embert gringónak szólit, azt hamar kérjem ki magamnak, és tisztázzam hogy nem amcsi vagyok. Igy talán más lesz a bánásmód, mert bár a pénzük kell nekik, de nagyon rühellik a gringókat. Mondjuk ezek után nem is csodálom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése