2. Bécs

2. Bécs

A swechat-i reptér egy nagyon jól müködő, hamar átlátható épület, semmi gondom nem volt. A bejelentkezésnél megkaptam mindhárom repülőre a beszállókártyámat, minden csomagom olyan kicsi, hogy kézipoggyászként szállitható, végig velemi lesznek nincs komplikáció. Valahogy nincs bizalmam abban, hogy beadom egy futószalagra a csomagot amiben mindenem benne van, és a világ másik részén ugyanugy vissza is kapom azt a csomagot.

Vettem egy hatalmas tábla Milka mogyorós csokit az egyik duty free shopban, gondoltam jól jöhet később. Nagyon jól jött. Érdekes dolog, hogy azt hiszem ez volt a legelső alkalom hogy vettem valamit egy repülőtéren, olyan sok felesleges kacatot árulnak magas árakon, hogy eddig sosem vitt rá a lélek.

Az első repülésnél ablak mellett ültem, annyit néztem ki rajta hogy a nyakam megfájdult tőle. Nem tudok betelni a csodával, hogy a felhők fölött járunk, hogy a táj alattunk térképpé változik, és én egy pillantással egy megyényi területet belátok. Nagyon szeretem nézni az emberi élet nyomait, azt, hogy mennyire belaktuk európát. Mindenhol megmüvelt földek és városok, alig van olyan rész ami lakatlan. Persze az Alpok azért más. Azok a hegyek még föntről is tiszteletet parancsolnak. Jól látszik ahogy felgyűrődtek a földből, azok a legszebbek amik felnyulnak a felhőkig és megállitják őket. Itt 10-20 percekig semmilyen település nem látható. Azért jó tudni, hogy vannak még olyan helyek európában is ahova frankón el lehetne bujni az emberek elől. Persze életben maradni ezen a tájon nem lehet egyszerü, de ez a felismerés is jól esett.

Aztán jött a legszebb rész, merthogy beesteledett és a városok egyre fényesebbek lettek.

Mire Madridba értünk tökéletes éjszaka lett, és én nem győztem betelni a látvánnyal. Olyan fényesek a városaink, hogy fentről ugy néznek ki mint a mélytengeri élőlények, és szinte várom hogy megmozduljanak. Persze, tudom hogy mozognak, csak nagyon lassan. Évtizedek alatt észrevehető csak az alak vagy helyváltoztatásuk. De akkor is nagyon erősen ez volt a benyomásom, hogy itt egy élő közösséget látok, messze az emberek szintje fölött. Próbáltam pár fényképet csinálni erről a csodáról, de nem sikerültek, automata gép repülő ablakából alkalmatlan a feladatra. Igy csak az emlék maradt.